Babanapló 1. - Csongor és a napirend

Csongor baba napja az alvás és az evés körül forog. Azt nem nézem, milyen gyakran eszik, fogalmam sincs, van-e ebben rendszer. Ha felébred, megszoptatom, aztán amíg ébren van, többször is kap. Vannak hosszú percek, amíg letéve elnézelődik, de sokat van karban is, ott nyugodtabb, emeli a fejét, figyel, nagyon ügyes, de amikor nyűgösködik, megkínálom újra. Ő is olyan fajta, mint Regő volt: ha nem éhes, nem igazán akarja elfogadni, illetve ha sikerül úgy szopiznia egy kicsit, hogy nem kap túl sok tejet, akkor részéről rendben van. Aztán valamennyi nézelődés és nyűgösködés meg szopizás után végül megint elalszik.

Szóval nem egy szigorú napirend ez, de vannak már benne rendszeresen ismétlődő pontok: például az, hogy délután négy óra-fél öt után nem igazán akar már aludni, viszont ahhoz azért fáradt, hogy hatig-hétig jókedvűen ébren legyen, így aztán ilyenkor különösen sokat van karban, és az én programom a sétálás Csongorral a karomon. Attól függően, hogy hogyan bírjuk, meg hogy a nagyobbak mikor éhesek, fáradtak, hat óra körül már készülődünk a fürdésre.

Fürödni már szeret Csongor, ez meg is nyugtatja ilyenkor, úgyhogy most már nem csak egy gyors lemosás van, hanem kicsit pancsolunk, úsztatom a kádban, és kicsit mélyebb vizet engedek neki. Kitapasztaltam, hogy inkább az éppen csak kézmeleg vizet szereti, az annál melegebb nem jó. Fürdés után megint eszik, most is több felvonásban, és szerintem ez talán az egyetlen alkalom, amikor komfortszopizás is van, és ha a nagyobbaknak sikerül nem veszekedni és nem hisztizni, akkor ezek a nap legidillibb percei: ülök a szoptatós fotelben, jobbra a kisfiam, balra a nagyfiam ül egy-egy széken, mindkettőnek mesélek a korának megfelelőt, és közben a karomban szopizik és elalszik a legkisebb. Persze ez nem mindig jön össze így, gyakori az esti veszekedés, és akkor mindig megfogadom, hogy többet nem mesélek, aztán másnap azért mégiscsak...

De most Csongor napirendjéről volt szó, szóval ezekbe a szopikba ő általában belealszik, de ha túl korán van neki, akkor csak egy kicsit szundít, és ébred újra. Ugyanis óra van a fejébe építve, és be van állítva este fél kilencre, szinte percre pontosan akkor alszik el minden este úgy, hogy az már a rendes éjszakai alvás. Az utóbbi napokban ez is egy biztos pont, ilyenkor, ha a mesékkel végeztem, Csongorral sétálgatok a nappaliban, ringatom, szoptatom, aztán eljön a fél kilenc, és letehetem.

Az éjjelek egyre jobbak, és ott is van egy bizonyos rendszer. Kicsi fiam egyre jobban nyújtja az alvása szakaszait: az első alvása a leghosszabb, volt már ötórás is, de nagyjából négyre elég biztosan beállt, tehát bátran nekiláthatunk egy filmet megnézni este fél kilenc után. Éltünk is a lehetőséggel hétvégén. Ébredés és szopi van nagyjából éjfél-egy körül egy, és valamikor fél négy-fél öt körül még egy. Hogy a reggeli ébredés mikor van, az változó, függ a fiúktól is, hétköznap ugyanis az ő napirendjük, főleg Marcié a meghatározó.

Csongort ugyan nem ébresztem, ha szépen alszik, de hajnalban, valamikor hat körül átkerül hozzánk a hálószobába, és ha felkelek mellőle, felébred ő is. Márpedig hétköznapokon legkésőbb fél hétkor kelek, és így el tudom érni, hogy fél nyolckor a két nagyobb reggelizve, mosakodva, felöltözve útra kész – természetesen olyankor én is velük, Csongorral, elkísérjük Marcit az iskolába, elmegyünk boltba, intézkedünk, sétálunk, levegőzünk. A napirend további része aztán már képlékenyebb, ahogy az elején is írtam, de lazák vagyunk, mindent meg lehet oldani, egyébként meg simán főzök, segítek Regőnek vagy játszom vele fél kézzel.

Kicsit meghat ez a nap: Csongor hathetes lesz, nincs már és nem is lesz többet újszülött babám. Viszont van egy egyre jobban fejlődő csecsemőm, aki már nézelődik, rugdalózik, és akinek nagyon várom az első mosolyát.

Timi