#baba#anya

Babanapló 1. – Tippek kánikulához

Most már úgy néz ki, hogy túléljük a kánikulát, állítólag napok kérdése, és jön az enyhülés. Alig várom. Pedig nekünk még jó, olvastam egy felmérést, amely szerint a lakások többségében 35-36 fok volt, nálunk 28 volt a legmagasabb, amit mértünk. Úgy értük el, hogy figyeltük a külső és a belső hőmérsékletet, és amint kint hűvösebb lett este, szellőztetni kezdtünk mindenhol. Nyitott ablakokkal és ventilátorral alszunk. Ahol nincs függöny, oda fehér lepedőket lógattam fel, amiket időnként megspriccelek a szobanövények párásító flakonjával.

Ha egy mód van rá, késő este vagy hajnalban főzök több napra, sőt, hőségriadóban az is előfordul, hogy rendelem az ebédet. Rengeteget tud fűteni a főzés egy amúgy sem épp hideg napon! A sütőt pedig egyáltalán nem használom. Most csúnyán nézek magamra és azt gondolom, hogy jaj, milyen anya az ilyen, szegény gyerekek két hete nem ettek házi süteményt. Hát, nem. Őszintén szólva nem is kérték, kaptak helyette fagyit, házit és boltit is, meg főtt kukoricát és hideg bodzaszörpöt.

Strandon is voltunk kétszer, az elsőnél igazán bátor voltam, és megérte: egyedül mentem a gyerekekkel. Olyan tóparti strandot kerestem, ahol be lehet menni közvetlenül a partról a vízbe, tehát van fövenyes rész, aminek a mélysége Regőnek is megfelel. Vittünk kis felfújható csónakot, hogy majd abban ringatóznak felváltva, felszerelkeztünk takarókkal, törölközőkkel, naptejjel, elemózsiával, és hajrá. Csongor pont érkezés előtt aludt el, úgyhogy hordozóban vittem be a strandra, a kialakított gyerekpancsoló csücskéhez tettem le, egy lépéssel mellette bokáig beálltam a vízbe, Regő pedig ott pancsolt körülöttem. Marci ki-be szaladgált, időnként beljebb is engedtem, ő már azért élvezheti egy méter körüli mélységben a vizet.

Aztán amikor a legkisebb felébredt, kimentünk a partra, mindenki a maga módján falatozott: Marci és Regő kekszet és vizet, Csongor anyatejet és házi készítésű gyümölcspürét. Nem eszik nagyon sokféle dolgot eddig, hiszen nem hajt a tatár: almát, őszibarackot, meggyet és sárgarépát kóstolt eddig. Illetve gyanús, hogy valamelyik nap kapott egy kis kekszet, épp mosogattam, ő a nappaliban a szőnyegen játszott, Regő meg mellette majszolta a betevő kekszét, aztán hallom, hogy Csongornak magyaráz aranyosan, a kekszes tálka pedig már üres volt. Regő igent mondott, amikor kérdeztem, hogy adott-e Csongornak is a kekszből, de nála ezt még nem mindig lehet készpénznek venni...

Mindenesetre, amikor szegénykémnek egy-két napig székrekedése volt, és a hasa is fájt, aztán miután kijött, aminek ki kellett, megint normálissá vált az emésztése, akkor erre gondoltam. Ilyenek előfordulnak, ha az embernek egy alig két és fél évvel idősebb bátyja van. Azért utólag sem vagyok benne biztos, mert rejtély, hogyan ette volna meg Csongor a kekszet, hogy nyelte volna le mindenféle köhögés, félrenyelés nélkül? Vagy lehet, hogy az omlós állagú dolgokat már teljesen pépesíteni tudja magának a nyelvével, a két kis fogával? Ezt már valószínűleg sose tudom meg.

Na de vissza a strandra, evés után pedig vissza a vízbe, Csongor ott is úgy pancsolt, igazi kis vízicsibe. A felfújható csónak nem igazán tetszett neki, de a karomban nagyon élvezte, rúgkapált, fröcskölt, nem zavarta, hogy arcába, szemébe kerül a víz. Szombaton aztán már apával együtt voltunk, úgy még egy fokkal zökkenőmentesebb lett a dolog, és még egyedül úszni is tudtam egyet.

Ráadásul itthon, a kertben is van medencénk, egy puhafalú, emlékszem, tavaly nyáron írtam is a felállításáról ezeken a hasábokon. Akkor nem tudtuk nagyon kihasználni, sokkal hűvösebb, esősebb nyarunk volt, na de most! Szinte termálvíz-hőmérsékletűre tud melegedni egy-egy negyven fokhoz közelítő napon. Remek dolog benne családi pancsolásokat rendezni, ezzel már csak az versenyezhet, amikor altatás után egyedül vagy kettesben megyünk ki hűsölni egyet. De jó, hogy van!

Ami még segít, az a fagyi meg a sör, utóbbi kizárólag felnőtteknek, de nekik is alkoholmentes, nem is veszünk mást. Klíma nincs, ökocsalád vagyunk, helyette hideg kútvízzel locsoltuk a napsütötte falakat, és áldottuk a zivatarok által okozott átmeneti lehűléseket.

Csongor egyébként egész jól bírja, ha nem fáj épp a leendő foga helye – mert jönnek nagyon a felsők –, akkor nem alszik rosszabbul, mint máskor. Kifejezetten szereti a ventillátort, élvezi, ha meztelenkedhet, és nem nagyon szeret melegben sehova se menni, a babakocsiban nyűgös lesz. Bevallom, én is csak a strandra szerettem menni a héten, azon kívül volt a lakás meg a kert, hajnalban bevásárlás, igazi kánikulai, nyári napok. Vasárnap elvittük Marcit anyukámékhoz nyaralni, és ha jön a beígért lehűlés, és ő is hazajön, akkor kirándulhatunk megint.

Timi

Timi, 2012. július 10.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 

2012 07 11. 12:14
Gyönyörű, aranyszőke, mosolygós lurkók! Ez igen!!! :-) Azok a boldog, mosolygós, kiegyensúlyozott arcok :-)
A süti, ugyammá'... vannak finom gyümölcsök, és a vízparton annyi a néznivaló, eszükbe sem jutna.

Itt is "csak" 29 fok van idebent napközben... és az egyik szomszédéknál az "öregek" kitelepültek az erkélyre, ami jó lenne, ha nem cigiznének egész délelőtt. Délutánra már a sörök is befigyelnek, így a szellőztetés, hát, idült kocsmaszagot nem engedek be örömmel. Az alsószomszédra meg rájött a füstölőzhetnék - ugye 38 fokban ez pláne ideális. Tehát választhatok, mitől akarok hányingert kapni, oxigén helyett :-) Az élet szép. (?) :-S
→ válasz erre
2012 07 13. 13:40
Köszi :) Nincs hová menekülnötök...? De most már legalább hűvös van...
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?