Ajándékozás bonyodalmakkal
Az első Karácsonykor úgy választottunk a gyereknek ajándékot, hogy tudtuk, igazából értékelni még nem fogja, viszont mi meg nyilván szeretnénk, ha emlékezetes lenne. Így kapta a fából készült, ágya fölé függeszthető falepkét, ami csapkodott a szárnyával. A gyerek meg a kezével és a lábával, ha meglátta. Ma is megvan, előszeretettel húzkodja, hogy megmozdítsa a szárnyait.
Később már elég konkrét vágyai voltak, aminek olykor nem volt sok köze a valósághoz. Négyévesen például mikroszkópot kért, csak és kizárólag, semmi mást. Megkapta, pedig tudtuk, hogy sokat nem fogja használni, legalábbis egy ideig.
Háromévesen pedig biciklit kért az Angyalkától, de nem volt mindegy, hogy milyet, neki egészen pontosan sárga bicikli kellett. Akkoriban elég gyakran elhangzott köztünk a következő párbeszéd, mert sárga biciklivel nem árasztották el a piacot:
- Kicsim, és mi van, ha az Angyalka csak piros biciklit tud hozni?
- Nem, én sárgát kérek.
- És ha csak lilát talál az Angyalka?
- Nem, én sárgát akarok.
- És ha a sárga mellett van rajta kék vagy zöld díszítés?
- Nem, én olyan sárga biciklit szeretnék, ami mindenhol sárga!
Lássuk be, Angyalkának lenni egyáltalán nem könnyű olykor, bár a végén csak teljesítette ezt a megbízatást is. Igaz, a kerekek nem voltak sárgák, olyat égen-földön, boltban és neten sem talált. Egyébként mákja volt a gyereknek, mert abban az évben nem volt hó, így rögtön ki is tudta próbálni a bringát a játszótéren.
Az óvoda második fele óta viszont egyre inkább bonyolódik a helyzet. Először csak annyi történt, hogy a gyerek már nem egy dologra vágyott, hanem többre. Sőt, egész bonyolult és hosszú listákon szedte sorba, mi mindennek örülne a gyertyagyújtáskor. Ezek között volt kiskutya, kistesó, fürdőköpeny és olasz csizma – ezt mondjuk, a mai napig nem értem -, mesekönyv, társasjáték és így tovább. Nyilván nem kapott meg belőle mindent, de azért támpontnak vettük az ajándékok kiválasztásánál.
Mostanra pedig nem elég, hogy több mindenre vágyik, méter hosszú listákkal áll elő, de a lista folyamatosan változik is. Körülbelül pont úgy, mint amikor a farsangi jelmezén gondolkozik. Egyszer ezt a könyvet szeretné, két nap múlva egy másikat, egyik héten ez a társasjáték a vágyak tárgya, másik héten inkább LEGO-ra ácsingózik. Aztán ruhát szeretne, de valami szépet – hogy ez pontosan mit takar, azt meg találjam én ki, akarom mondani, az Angyalka -, de aztán meggondolja magát, és mégis inkább babát szeretne meg egy jó nagy plüsskutyát.
Azért minden kavarodás ellenére a vége általában mindig az, hogy mikor kibontja az ajándékokat – legyen az a listájáról vagy Angyalka kútfejéből -, a következő mondat hagyja el a száját: „Jaj, pont ilyet szerettem volna!”. És próbáljuk mindig szem előtt tartani az ajándékozás egyszerű, de annál célravezetőbb négyes szabályát: kapjon egyet, amit viselhet, egy olyat, amit olvashat, egy olyat, amire szüksége van, és egy olyan ajándékot, amire vágyik.
Nálatok mennyire okoz fejtörést, hogy mit kapjon a gyerek Karácsonyra?
Szilágyi Diána, 2011. december 19.
Babanet hozzászólások(4 hozzászólás)
Ja és a lista: a nagynak (4 éves) vannak konkrét elképzelései, de ő könnyen terelgethető valami jobb/hasznosabb/praktikusabb játék felé. A középső (2,5 éves) fenyőfát és hóembert kér (fenyőfa lesz, a hóember hó függvénye :) ), a kicsi (fél éves) még nem állt elő semmivel :)
Tök jó ez a cikk is. De ami nálam vitte a pálmát az a négyes szabályod azt hiszem ezt át is fogom venni. Bár nálunk is nagy a család szóval máshonnan is fog kapni mindig valamit, de négy ajándékot az egy szem fiunknak csak megveszünk majd. Most 14 hónapos múlt szóval még nincsenek különleges kérései, általában mindennek örül. Én viszont annyira örülök az Ő ajándékainak hogy csak na.Pl. Megvettük neki kb. egy hónapja az egyik karácsonyi ajándokot azt a fisheres beszélő-éneklő kutyát. Én már annyira oda akartam adni hogy oda is adtam, magamat azzal nyugtattam hogy még úgyse tudja mi az a karácsony, meg már annyira kíváncsi voltam az arcára mosolyára hogy mit szól hozzá. Hát ez van. Utána meg gondolkozhattam hogy na most akkor a fa alá is csak kéne még valami. Meg is vettük egy jóval olcsóbb dolog de ennek is örülni fog tuti. Ez is zenél, állathangokat utánoz, meg négy kisautót. Ezt meg az Ember akarta odaadni, de őt már leállítottam hogy ezt be kell fejeznünk mert jövőre már lesz nálunk is "lista" és hát bár az ajándékozás öröme és látható öröm az Ő arcán oké hogy fantasztikus, de azért legyünk őszinték nem pénztárca kímélő dolog. Tudtam én eddig is hogy semmi se olcsó de úgy igazából még most néztem végig az árakat (mert már nagyon várom hogy együtt társasozzunk és ilyesmi:) tudom én is gyerek vagyok) és teljesen elhűltem és felháborodtam hogy egy normális játék az ember fizetésének jelentős része, na de most nem ez a lényeg, mindenkinek NAGYON SOK BOLDOG Karácsonyt és BOLDOG ÚJ ÉVET!
Aztán meglett mindkettő Mack az utolsó pillanatban fémautóból, most van postán ,Ezüstmackó pedig szintén megvan pont olyan, mint a mesében 44 cm ! kiváncsian várom már a reakcióját :)