A lisztérzékenység megelőzhető

Számtalan kellemetlen tünetet okozhat, mire a betegség felismerésre kerül. A lisztérzékenység a gyermekek 6-7 százalékánál jelentkezhet, megelőzésében döntő szerepet játszik a liszttartalmú ételek megfelelő időpontban történő bevezetése.

Nem csak a gyermekek betegsége

A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely 50-50%-ban két alcsoportra oszlik: glutenin és gliadin. A lisztérzékenység - orvosi nevén cöliákia - a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység.

Korábban a kisgyerekek betegségének tartották, mivel a tünetek főként a liszttartalmú ételek bevezetését követő időszakban jelentkeztek, de ma már tudjuk, hogy felnőttkorban is létrejöhet a lisztérzékenység kiváltotta bélkárosodás.

Fontos a korai diagnózis

A vékonybél belső felszínén lévő nyálkahártyát bélbolyhok borítják. A szervezetünkbe jutó tápanyagok felszívását ezek a bélbolyhok végzik. A liszttartalmú ételek fogyasztásának hatására lisztérzékeny betegeknél a bélnyálkahártyában gyulladásos folyamatok indulnak el, melyek eredményeképpen a nyálkahártya károsodik, a bélbolyhok ellaposodnak.

A lisztérzékeny egyén ezért képtelen lesz a tápanyagokat megfelelő mennyiségben felszívni, az étkezések során elfogyasztott táplálékok a szervezetben nem tudnak megfelelően hasznosulni. Első tünetként hasmenés jelentkezik, majd hosszú távon a fel nem ismert lisztérzékenység fogyáshoz vezet, ezzel együtt a has puffadttá válik. A későbbiekben vérszegénység, csontritkulás is kialakulhat.

Tünetek, vizsgálatok

A tünetek rendszerint a lisztes táplálék bevezetését követő 3-6 hónap múlva kezdődnek. A csecsemő nem gyarapszik, sőt, inkább fogy. Kedvetlen, bágyadt, gyenge lesz. Krónikus hasmenés, hasfájás, puffadás esetén gondolhatunk lisztérzékenységre különösen, ha valamelyik családtagnál is igazolták a betegséget.

Felnőtteknél a vékony testalkat, kezelésre nem, vagy rosszul reagáló vérszegénység a leggyakoribb tünet. Ilyenkor forduljunk gasztroenterológus szakorvoshoz a diagnózis megállapítása, illetve a kezelés megbeszélése céljából. A betegséget speciális vérvizsgálattal és vékonybél nyálkahártya biopsziával lehet igazolni.

Figyeljünk az összetevőkre!

A lisztérzékenység kezelésében egyedüli lehetőség a lisztes ételek teljes kihagyása az étrendből. Ilyenkor a panaszok hamarosan elmúlnak, a fejlődés normalizálódik, a felszívódási zavar megszűnik. A diétát egész életen át kell tartani, mert csak így maradhat tünetmentes a beteg.

Lisztérzékeny beteg számára válasszuk azokat a termékeket, melyek csomagolásán gluténmentes, gliadinmentes, vagy lisztérzékenyek is fogyaszthatják felirat látható. Kereskedelmi forgalomban kaphatóak késztermékek is, például gluténmentes kenyér, vagy száraztészta.

Bizonyos készételek, húskonzervek, édességek, levesporok nagy része is tartalmazhat nyomokban glutént, ezek kiszűrésére a bevásárlás során az összetevők listáját mindig gondosan tanulmányozzuk át.

Mindent a maga idejében

A gyermek 5-7 hónapos kora előtti időszakot megelőzően csak gluténmentes élelmiszereket válasszunk ételeinek elkészítéséhez – figyelmeztetett dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológus orvosa. Főzelékek sűrítéséhez, vagy pépek készítéséhez ebben az időszakban használjunk burgonyát, rizs-, vagy kukoricalisztet.

A betegség kialakulásában az öröklődés kulcsfontosságú szerepet játszik, így a megelőzésre különösen azokban a családokban kell nagy gondot fordítani, ahol más családtagoknál is igazolták a betegséget. A legújabb vizsgálatok szerint a lisztérzékenység legjobb megelőzése, ha 5-7 hónapos korban, még a szoptatás alatt kap liszteset a csecsemő, így jobban tudja tolerálni ezt a táplálékot.

A lisztérzékenység fiatalabb korban sokkal intenzívebb tünetek formájában jelentkezik, mint későbbi életkorban. A lisztes ételek 5-7 hónapos kor után történő bevezetése esetén az anyatej védőfaktorai már nem hatnak, és az enyhébb tünetek miatt a betegség is később kerülhet felismerésre.