Vágó Piros: Kis húsvéti nosztalgiázás

Az egyik locsolkodást aztán még nagyon sokáig emlegettük: aznap ugyanis ötször kellett átöltöznöm, köszönhetően a csapatban, szódásüvegekkel felszerelkezve érkező srácoknak. Kicsit mérges voltam, de azért vigyorogtam, persze. Később, már egyetemistaként a húsvét jó alkalom volt arra, hogy találkozzam a barátaimmal, szóval kialakult annak a hagyománya, hogy mi hétfőn kirándulunk. Volt, hogy a martonvásári kastélyt néztük meg, máskor nekiindultunk a Pilisnek, hogy megtaláljuk az egri vár mását, ahol az Egri csillagokat forgatták. Egész nap csak bolyongtunk, mindenki leégett, de végül nem leltük meg. (Egyébként ezeken a kirándulásokon nagyon gyakran segítette a csapat transzportálását egy csőrös Ford Tranzit, aminek időnként még a lökhárítóján is utazott Solymár kis földútjain a társaság néhány kicsit sem szomjas tagja. Pont a szép emlékek miatt választottuk ezt a kisteherautót, már szépen felújított állapotában, esküvői járgányunknak a férjemmel.)

A húsvéti hagyományok tekintetében a  férjeméknél kicsit más volt a helyzet. Nekik inkább a rokonlátogatást jelentette a húsvét, amikor persze illemből meglocsolták a család nőtagjait, de semmi fakszni, vagy vicces versike nem tartozott hozzá. Zalán már egy ideje segédkezik a tojások pingálásban, és minden évben készítenem kell neki egy kisautókkal telefestett tojglit. (Sőt, volt, hogy többet is kellett volna, mert nagy örömködésében egyből el is törte.)

De mivel a család nőtagjai simán kihagynák az ünnep öntözős részét, így az még nem épült be a hagyományainkba, hogy évről-évre újabb szellemes, kellemes, kedves versikét is megtanítsunk neki. Pedig pont a barátnőmmel beszéltük, hogy nagyon is rajtunk múlik, mi épül be aztán szokásként az ünnep kapcsán. Ő simán elküldi a férjét és a fiát locsolkodni - habár az ura erősen tiltakozik ez ellen minden alkalommal - , csak azért, hogy pár év múlva ez már természetes legyen a fiának.

Engem erre nem visz rá a lélek.

Azt gondolom, hogy úgyis alakul ez majd náluk is az iskolában. Lehet, hogy úgy már kedve is lesz hozzá, ha megtetszik majd neki egy helyes szöszi vagy barna kislány. Ők is összeállnak majd csapatban a többi sráccal, és inkább lesz buli jellege, mint letudnivaló kötelezettség szaga. Addig azért lát számtalan jó példát maga előtt, mert a bejegyzés elején említett baráti társaság továbbra is összegyűlik minden húsvét hétfőn, s noha az évek múltával csökkent az ilyenkor megtett kilométerek száma, gyarapodott viszont a lelkes, szépen felöltözött kis-nagy gyerekek száma.

Mi tehát nem leszünk itthon, ne keressenek szódásüvegekkel! :)